Megismerem, ha rám hull az árnyék,^*
Ha mögöttem is állsz, én érzem meleged!
Egyébre már mire is vágynék.
Talán – ha megfognád a kezemet...

Talán, ha még szólnál néhány jó szót,
S hazudnád, hogy akárhány életen is át…!
Belém a sors kínzó sebet rótt,
De nem felejtem árnyad bársonyát!

^* Váci Mihály Vakon is c. versének egy sora.