|
|
|
|
Önálló kötetek, kiadványok és szerkesztői munkák |
|
Az alábbiakban Tóthárpád Ferenc önálló kötetei, kiadványai találhatók. Esetenként egy-egy vers nyújt ízelítőt a könyvekből.
BIM-BAM-BUSZ
Tóthárpád Ferenc számos gyermekeknek szóló antológia és önálló kötet után, most a legfiatalabbak, az óvodások és a kisiskolások kedvét keresi. A BIM-BAM-BUSZ című kötetéről megállapítható: hangulatával, szókészletével, versformájával az előző Unicus-könyv – a Szivárványból vánkost című „kétnyelvű”, latin és rovásírással készült versösszeállítás – szerves folytatása. Tóthárpád Ferenc művei hiánypótlóak. Ezt jól jelzi, hogy írásait keresik, szívesen olvassák és használják a határon túl élő magyarok is. Erdély, Ausztria vagy éppen Colorado (USA) – versei itt sem, ott sem ismeretlenek. Tóthárpád Ferenc nem titkolt szándéka, hogy hagyományos eszközökkel, a magyar nyelv csodáival teremtsen új minőséget, és ezzel újabb lehetőséget nyújtson e csodák felfedezésére a gyerekek, a szülők, a nagyszülők, a pedagógusok és a nevelők számára egyaránt.
Megrendelés:
Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
, vagy a Libri Könyvesboltból , vagy a Bookline.hu weblapról.
BIM-BAM-BUSZ Gyermekversek, mondókák Diós Gabriella rajzaival Unikus Műhely, Bp., 2011. | A Mikulás Tücsökfalván
Szent Iván és Húsvét után Mikuláskor is „ellátogathat” a gyerekekhez Tücsök Prücsök. A népszerű Trixi Könyvek sorozatának újabb darabja, Tóthárpád Ferenc verses meséje, a Prücsök-történetek negyedik része. Megjelenése egy újabb zenei mű születését is jelenti, hiszen Schher Uwe zenéjével elkészült A Mikulás Tücsökfalván szimfonikus meseváltozata.
A Mikulás Tücsökfalván Trixi könyvek, Bp., 2011 Illusztrálta Őszi Zoltán .
Keresse a boltokban és az Interneten! | Húsvéthétfő Tücsökfalván
Húsvét van, hát korán keltem, megcsodálni a kiskertem,
és hogy szedjek friss harmatot! Ugye, szép hölgy, locsolhatok?
Húsvéthétfő Tücsökfalván Trixi könyvek (Illusztrálta Őszi Zoltán, Bp., 2011.)
Keresse a boltokban és az Interneten! | Éltető mesék
Egyszer volt, hol nem volt, a pitypanggal teli réten, a nagy juhakolon túl, ott, ahol sűrű bozót szegélyezi az utat, élt egy család – kezdi újabb könyvének meséit Tóthárpád Ferenc, hogy elmondjon Adrienn és Balázs kalandjai közül néhányat. Az Éltető mesékkel – vagy inkább történetekkel – betekinthetünk Adrienn és Balázs ünnep- és hétköznapjaiba. Megtudhatjuk, miért került Balázsék kertjébe egy újabb fácska, hogy Adrienn milyen ügyes virágárus kislány volt, olvashatunk egy különleges anyák napjáról, de Tóthárpád Ferenc ír arról a bizonyos barátságot jelképező bugylibicskáról, és egy felejthetetlen nyaralásról is. Megtudhatjuk, hogyan elevenedtek meg a játékok egy varázslatos éjszakán, milyen izgalmakkal jár az iskolakezdés, és részesei lehetünk egy különösen örömteli karácsonynak is. A szerző legkedvesebb olvasói a gyerekek. Hogy még inkább kedvébe járhasson ifjú olvasóinak, meséibe ezúttal is beleszövi a verseit. Nagyszerű időtöltést ígér. Tartsunk vele, és merüljünk el Adrienn és Balázs kalandjaiban!
A kiadó
Éltető mesék
Corvin Kiadó (Illusztrálta: Szabó Erzsébet, Déva, 2010.)
A 48 oldalas, karton borítású mesegyűjtemény megrendelhető a szerzőtől 500 Ft + postaköltségért. Kattintson ide a rendeléshez! | Tücsök Prücsök tüzet ugrik
Részlet a verses meséből
„Figyeljetek! – mondja Prücsök. – Megtisztulni, most én jövök!” „Csak ügyesen, nosza, hoppsza”! Egykettőre átugrotta!
Tücsök Prücsök tüzet ugrik
Trixi könyvek (Illusztrálta Őszi Zoltán, Bp., 2010.)
Megrendelhető | Tücsök Prücsök, a csónakos
Részlet a verses meséből
Fakéregből kenu készül, evezővel kiegészül.
Fűvitorla is csak akad, szél terelget csónakokat.
Prücsök Tücsök dombot keres, és ügyesen odaevez.
Tücsök Prücsök, a csónakos
Trixi könyvek (Illusztrálta Őszi Zoltán, Bp., 2010.)
Megrendelhető | Óarany ének "Négy kicsi gyertya, pisla-világú. Messzire látszik mégis a fény.
Benne van advent várakozása, s általa éltet Betlehem-éj!"
Ahogy a versrészlet is mondja, benne van – a könyvben is – Betlehem várakozása, de Tóthárpád Ferenc újabb versei a decemberi ünnepkör minden alkalmára (Mikulás, Luca-nap, advent, karácsony, újév) ajánlanak néhány strófát. A tőle megszokott dallamos „óarany énekek”, sajátos versi világukkal várhatóan elnyerik a gyerekek és a szülők tetszését is.
A hatvan oldalas, különleges képi világot elénk táró színes lapok illusztrációit is Varga Nárcisz készítette. Az alkotópáros korábbi közös munkája a Szivárványból vánkost című rovásírásos könyv volt, melynek népszerűsége ösztönözte a kiadót, hogy a „Mikulás kezébe adja”, és a „Jézuskának ajánlja az Óarany éneket.
Óarany ének Gyermekversek - Mikulás, Luca-nap, karácsony, illusztrálta Varga Nárcisz, Kőszeg, 2009.
Megrendelés | Álomba ringató
Az Álomba ringató ismét a gyerekeket, közülük is a legifjabbakat, az óvodásokat és a kisiskolásokat hívja, vagy inkább küldi – aludni! Az altató verses mesék, mondókák a szerző és az illusztrátor, Kállai Nagy Krisztina reményei szerint is édes álmot varázsolnak a kicsik pilláira. A szokatlanul olcsó könyvecske népszerűségét mutatja, hogy már az első napon nagy példányszámban kelt el.
JÓ ÉJT! Figyeld! Az este már leszáll, a Nap pihenni tér. Az óra is kicsit megáll, kacsint a kedvedér’. A párna lágyan elpihen, s a csend oly ringató, amint az éjen át üzen egy édes altató.
Álomba ringató
Trixi könyvek (Gyermekversek, illusztrálta Kállai Nagy Krisztina, Bp., 2009.)
Megrendelhető | Szivárványból vánkost Tóthárpád Ferenc ezúttal újabb érdekességgel jelentkezik. A rövid versek, mondókák többsége a nap- és évszakok, a természeti jelenségek témakörével foglalkozik.
ÓARANY ÉNEK
Zizzen a párna. – Nézd, telihold! Fellege rojtján csillag a folt.
Éj-takaróján csillog a csipke! Óarany éke sok kicsi pityke.
A gyermekvers fontosságának hangsúlyozása mellett nem titkolt szándéka, hogy felhívja a figyelmet egyik nemzeti kincsünkre, a rovásírásra. (Rovásírás szempontból a könyv érdekessége, hogy minden vers a nemzeti latin betűs írásunk mellett székely-magyar rovásírással is megtalálható az ÓMT Rovásírás Szakosztálya és a Forrai Sándor Rovásíró Kör részvételével létrejött 2008. július 12-i Megállapodásban rögzített 8-bites kódolású "Rovás szabvány" betűkészlet alkalmazásával. Ez a betűkészlet a magja a Magyar Rovásírók Közössége által az Unicode-nak beadott szabványtervezetben szereplő betűkészletnek is.)
Tóthárpád Ferenc munkáját Varga Nárcisz (illusztrátor) és Dr. Hosszú Gábor egyetemi docens, a rovásírás szakértője segítette!
Szivárványból vánkost Illusztrálta Varga Nárcisz, Bp., 2008.
Megrendelhető itt vagy itt | Hajszálrepedések
Részlet az ajánlóból
Tóthárpád Ferenc ünnepelni hív bennünket, méghozzá rendhagyó módon úgy, hogy a szavak segítségével "idegen" verseket és azok alkotóit is megidézi. Ötven vers, ötven év, s mindez Pállay-Kovács Szilvia grafikus-festőművész kitűnő ilusztrációival. A szociális érzékenységről is tanúskodó művek negyvenkilenc vendégköltő egy-egy sorát veszik számba, hogy azokat továbbgondolva, néha önmagukból kifordítva - a SZÖVEGEK szövetében - új értelmezésekre mutasson rá. Tóthárpád Ferenc és Pállay-Kovács Szilvia könyvvé testesült mondatok és rajzok egymáshoz kapcsolódásával, visszatérő elemek felbukkanásával teremtik meg azt a ritmust, ami némi fogódzót nyújthat a figyelmes olvasónak. A mélyebb rétegek kibontásához érdemes elmélyülni a sorok sűrűjében, élvezni a ritmust, a feltáruló képi világot, ami sok esetben látszólag a költő személyes életút-állomásait tárja elénk. A verseken végigvonul a kor erkölcsi normáit, az értékeket firtató kérdések szövevénye, amelyekre a költő válaszokat vár (itt és most) a 21. század legelején. Kapaszkodókat keres, de néha el-elrugaszkodik a fellegek felé. Érdemes vele tartani!
Hajszálrepedések Versek, Illusztrálta Pállay-kovács Szilvia Bp., 2007, Unicus Műhely.
| TÉMA plusz Részlet Básthy Tamás előszavából:
„Sajátos, másutt egyre inkább nélkülözött atmoszférája van e kis Alpokaljai városnak. Túl azon, hogy az ország legtisztább levegőjű városa Kőszeg – s vonzerejét az épített környezet is fokozza, kihangsúlyozva ódon érintetlenségét és a folytonosságot egyaránt – ez a város mesél az itt élő emberekről is. Sőt az egész város az itt élőkről és elődjeikről mesél elsősorban. A TÉMA pluszban megszólaló kiváló szerzők is, akárcsak az előző kötetekben, az itt élőkről, a kőszegiekről szólnak. Szőlősgazdákról (hauerekről), tisztes iparosokról, kereskedőkről, hajdani kiskadétokról (cőgerekről), favágókról, erdészekről, botanikusokról, tudósokról, írókról, költőkről, művészekről, akik mind-mind ezer szállal kötődtek e lankás röghöz, a szubalpin klímához, s akik nemzedékeken át vagy életük jelentős részében alakítói, gazdagítói voltak e patinás, kedves kisváros történetének, mindennapjainak.”
„Ebben a közösségben él és dolgozik Tóthárpád Ferenc – ezen antológiasorozat szerkesztője – is, aki gyönyörű verseivel, írásaival és a jelen kötettel is gazdagítja városunkat. Ő is egyike azon kiváló polgároknak, akik otthont és alkotó légkört találtak Kőszegen, ahol a TÉMA újabb és újabb köteteinek összeállításával állít emléket és követendő példát a kőszegieknek és az idelátogatóknak egyaránt.”
Történelmi És Művészeti Antológia plusz Írta és szerkesztette Tóthárpád Ferenc, a borítón Tornay Endre András bronzplakettje látható. Válogatás három korábbi kötet anyagából, és újabb írások, Kőszeg, 2007, Városkapu Kiadó. | Párversek Részlet az előszóból
„Egyszerűen, csak PÁRVERSEK” – hangzott a válasz, amikor a tizennégy Vas megyei költő verseiből összeállni látszó versgyűjtemény „kezdte felvenni azt a formát”, amit elképzeltem akkor, amikor egy újszerű szerkesztési elveket követő mű ötlete megfogant bennem, és keresgéltem a megfelelő könyvcímet. Ezúttal is a legkézenfekvőbb, legegyszerűbb megoldás tűnt a legjobbnak. Párversek – találó, de némi magyarázattal azért szolgálnom kell, ha a miértekre keresünk válaszokat. A lírát kedvelő olvasók számára nem ismeretlen ez a fogalom, de ezúttal nem az azonos sorpár(ok)ból építkező versalakzatokról, hanem egy új fogalomról van szó. A megegyező elnevezés miatt tehát elkerülhetetlen a definiálás. Esetünkben a párvers a hívó (eredeti vagy primer) és a válaszvers (szekunder) együttese. A hívóvers: amely mintegy ürügyet szolgáltat; a válaszvers pedig: elsősorban a primer, a más alkotó által megfogalmazott költői mű gondolatmenetének továbbvitele, újszerű megközelítése. Másodsorban a hívóvers látens és nyílt kérdéseinek megválaszolása, a hívóvershez hasonló, vagy a választ adó alkotás által megkövetelt formába öntése: az „eredeti” mű szellemiségét erősítő, vagy új értelmet adó módon…
Párversek Vas megyei költők antológiája
A kötet anyagát válogatta, szerkesztette, és a bevezetőt írta Tóthárpád Ferenc Kőszeg, 2005, Városkapu Kiadó, 109 p. (Az 1-től a 100-ig számozott pld.). Borítóterv: Kamper Lajos művének felhasználásával Kamper Zsolt munkája | Csillagigéző Sarkady Sándor - Tóthárpád Ferenc legújabb gyermekverskötetéről
Tóthárpád Ferenc mintegy másfél évtizede van jelen munkáival az ezredforduló magyar irodalmi és kulturális közéletében. Sokoldalú alkotó: verset és novellát ír, zenél, fest, szorgalmas munkása a helytörténetírásnak is. A szombathelyi születésű szerzőt Kőszeghez kötötte a sorsa. Ott él és dolgozik, ott végzi azt a munkát – ott teljesíti azt a küldetést –, amire sorsa kijelölte. ... Úgy tűnik, ez a sokoldalú író mindenekelőtt a gyermeklíra művelésben leli kedvét, ott talál rá igazi hangjára. Ő maga írja egy, a közelmúltban kelt levelében: „A felnőtt versek kategóriáját hanyagolom… valami miatt jobban érdekelnek a gyerekek.” Ez a valami nemigen lehet más, mint a lélek mélyrõl jövő, ösztönös késztetése. Tóthárpád Ferenc a benne élő egykori gyermek tiszta szemével tud rácsodálkozni a világra, és a gyermek romlatlan jókedvével tud örülni a világ csodáinak. S ma – felnőtt fejjel, a költői nyelv és kifejezőkészség birtokában – mindezt el is tudja mondani a gyermekeknek, mégpedig úgy, hogy versei nemcsak a kicsiknek, hanem az ép érzékű felnőttek szívében is visszhangra találnak. ... A Csillagigéző versei – és a hozzájuk társuló három mese – a téli ünnepkör gyermeki örömeit idézi: a hóembert, a Mikulást, a krampuszt, a Luca székét, Krisztus urunk születését: a szent karácsonyt. ... Tóthárpád Ferenc verseinek hatását fölerősíti a költő pallérozott formatudása. A szerző szinte minden ősi és mai versdallamot ismer, a népi mondókákét csakúgy, mint a hagyománytisztelő vagy a modern költők ritmusait: a Móra Ferencét csakúgy, mint a Weöres Sándorét, a Csanádi Imréét csakúgy, mint a Tamkó Sirató Károlyét. De ahogy ő hangszereli, ahogy ő intonálja ezeket a dallamokat, az már – legalábbis a legjobb darabokban – félreismerhetetlenül az övé. Játékos, csapongó ritmikájú miniatűrjeiben Tóthárpád Ferenc gyakran bízza jókedvét a téli hóban is vidáman bukfencező daktilusokra:
Surran a krampusz, csörren a lánca. Szán megy előtte, szél megy utána.
|
És sokszor fűszerezi kópés humorral verseit, jól ismerve a kacagó kedvű gyermek észjárását:
Fázik a kertben a hóember. Köss a nyakába sálat! Húzz a fejére fémkucsmát, majd igazítja magának. Hogyha továbbra is csuklik, adj neki könnyü kalucsnit!”
|
A költő egész lelkületét híven fejezi ki egy ilyen gyermekien tiszta óhaj:
Bár fenyőfa lehetnék, madarakat etetnék! |
És milyen meghitt költői képet alkot, a „Csendes éj” csillagairól:
Villódznak, mint reszketeg fényes égi hangjegyek.
|
A hazai gyermektársadalom új örömforrásra találhat Tóthárpád Ferenc Csillagigéző-jében. S ezt a tiszta örömöt csak gazdagítja, tovább színesíti ihletett illusztrációival Pápai Éva, aki immár harmadszor vállalkozott Tóthárpád Ferenc versvilágának avatott képi megformálására.
Csillagigéző Gyermekversek a téli ünnepkörből Sarkady Sándor utószavával, Pápai Éva képeivel, Kairosz, Bp. 2005. A Bolognai Nemzetközi Illusztrációs Kiállítás és Gyermekkönyv vásáron (2006) szereplő könyv.
Megrendelhető
| Szentjánosbogár "Szemelvények" Lovassy Andor életéből
BEVEZETŐ
2004-ben, a Magyar Kultúra Napján könyvpremierre hívta a Petőfi Irodalmi Múzeum és a veszprémi Új Horizont Kiadó a nagyközönséget. Az „Állj fel” torony árnyékában címmel mutattak be egy antológiát: Párizsban. Ady Endre, Heltai Jenő, Kassák Lajos, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Illyés Gyula, Radnóti Miklós neve csak néhány a válogatott anyagot fémjelző névsorból. A 196. oldalon egy kőszegi szerző, Lovassy Andor, A „filléres” magyarok bejövetele Párizsba című írása olvasható. Kőszegi szerző, mondom ezt annak ellenére, hogy születési helyét tekintve a neve nem válhat a Rájnis József, Torkos László, Németh Imre és Kőszegi Imre nevével „kötött koszorú részévé”, hanem „csak” a Faludi Ferenccel, Kincs Istvánnal, Székely Lászlóval – vagy a csupán három évet Kőszegen töltő –, Ottlik Gézával kezdődő névsorba sorolható. Lovassy tanár úr hovatartozását, az utóbb felsorolt nevek tulajdonosaihoz hasonlóan, a tettei határozták meg.
Nehéz lenne besorolni, skatulyába zárni. Meg sem próbálom. Azok számára, akik ismerték, mindig is „tanár úr” marad. Az újak, akik pedig utána jöttek, a róla szóló anekdotákból és ebből a könyvből ismerhetik meg leginkább.
Tóthárpád Ferenc
Szentjánosbogár - "Szemelvények" Lovassy Andor életéből
A kötet anyagát válogatta, szerkesztette és a bevezetőt írta Tóthárpád Ferenc, Kőszeg, 2004.
Borítóterv: Gy. Lovassy Klára. | Kútkávára magot teszek MADÁRVILÁG VERSBEN, KÉPBEN
A szerzőpárosnak nem ez az első madárröpte, 2003-ban megjelent a Madárszárnyon című könyvecske, mely tizenhat madarat láttat, szólaltat meg. Mindkét könyv a madárszépség csodáját sugallja. Látványát Pápai Éva (Veszprémben élő festőművész) az akvarell könnyed, eleven, természetes színvilágával jeleníti meg, amint az egyes madarak fészkükön vagy faágakon ülnek, magukban és párjukkal figyelnek, beszélgetnek. A madarak az akvarelleken valósággal élnek, mozdulatukban és tekintetükben látni örökös éberségüket, az önvédelem természetes mozzanatát. Szín, mozzanat, lelkület valamennyi. Tóthárpád Ferenc versei hol madárhangon szólalnak meg, hol a gyermekszáj mondókája szerint. A természetes hangú, népéletben megőrzött, egyszerű mondókákban felsejlik a madárélet megannyi mozzanata. A versritmus mintha gyermekszív dobbanása lenne. Kútkávára magot teszek – ígéri a könyvcím. Nos a szerzőpáros olyan „magot” tesz a könyvlapokra, melyek ismeretet és szeretetet hajtanak a gyermeklélek „káváján”. A könyv előszavában – a madárvilág szépségeinek megismerése mellett – éppen ezt hangoztatja Schmidt Egon, midőn arra figyelmez: „A madarak számos faja szerte a világon súlyosan veszélyeztetett. (…) Sok egyéb mellett az írott szó – legyen az próza vagy versek gyűjteménye – is segíthet abban, hogy minél többen figyeljenek oda a már ezer sebből vérző, de még mindig élő, lüktető természetre, és azon belül a tollas világra, a madarakra.” (A Kútkávára magot teszek bemutatásra kerül a Szép Magyar Könyv Kiállításon, április 23-án, a budapesti Kongresszusi Központban.)
Balogh Ödön (Napló, 2005. 02. 28. - részlet)
Kútkávára magot teszek Versek és mondókák madarakról, Illusztrálta Pápai Éva, Kairosz, Bp., 2005. A Bolognai Nemzetközi Illusztrációs Kiállítás és Gyermekkönyv vásáron (2006) szereplő könyv.
Megrendelhető
| Madárszárnyon AJÁNLÁS
Ez a könyv a legszebb, a legkedveltebb madarak közül mutat be jó néhányat olyan élethűen, hogy önkéntelenül felvetődik a gyermeki kérdés: fölrepülnek-e a könyv lapjairól ezek a madarak?
Pápai Éva a vízfestés könnyed, eleven, természetes színvilágával jeleníti meg őket, amint a fészkükön, a faágakon ülnek, magukban vagy párjukkal együtt hallgatnak, "beszélgetnek", énekelnek. ... Megszületik a csoda a könyvet lapozgató gyermek és felnőtt képzeletében: minél messzebb repülnek, annál inkább közelebb érezzük magunkhoz őket...
Tóthárpád Ferenc írta a megelevenedő madarakat életben tartó sorokat. Ezekben a versekben a gyermekszáj szólal meg, a versritmust pedig a gyermekszív dobbantja. Természetes hangú, egyszerű mondókák, amelyekben felsejlik a madárélet megannyi mozzanata - a küzdelmes vándorlástól, a jellemző szokásaikon keresztül a madáröröm mámoráig.
A MADÁRSZÁRNYON című könyv lapozgatása a madarak színes, izgalmas világát tárja elénk, és egyben felébreszti, táplálja a gyermekek madarak iránti szeretetét. A versek és képek által keltett meghitt együttérzés lehetőséget teremt, hogy a nyíltszívű olvasó úgy érezhesse: egy kismadár gyermeki lelkem ágára "Odafészkel valahára / S minden reggel füttyszavára / ébredek".
Balogh Ödön
Madárszárnyon Gyermekversek, Illusztrálta Pápai Éva, Bíró Family, Bp., 2003.
Antikváriumban keresendő | A Kőszegi Kaszinó 170 éve 2003 szeptemberében jelent meg a Kőszegi Várszínházért Alapítvány kiadásában A KŐSZEGI KASZINÓ 170 ÉVE című helytörténeti mű. A hiánypótló könyv a szerző által felkutatott, összegyűjtött adalékok kronologikus sorával mutatja be 1832-től a kisvárosi társasági élet eddig kevésbé ismert színterét, a kaszinót. A több mint 220 jegyzet, a korabeli és a jelen kaszinó névsorait, jegyzőkönyveit is bemutató tudományos munka élvezetes leírásokkal vezeti végig az olvasót 170 év jelentősebb eseményein.
Tóthárpád Ferenc: A KŐSZEGI KASZINÓ 170 ÉVE
ADALÉKOK A KŐSZEGI KASZINÓ(K) TÖRTÉNETÉHEZ (1832-2003)
(Részlet)
Engedje meg nekem a kedves Olvasó, hogy a magam nevében hadd kívánjak emberséget, kitartást az elkövetkező 30 évre. Hadd kívánjam azt, hogy a Kőszegi Polgári Kaszinó találja meg azokat a fiatalokat, akik az ősök által kijelölt úton haladnak tovább! Legyen valaki, aki három évtized múlva kiegészíti ezt a történetet, új lendületet kölcsönözve a 2033-as év tagságának! Ha nem így lenne, legalább őrizzük meg azokat a gondolatokat, amelyek - bármi történjen is e gyönyörű hazában - örök érvényűek maradnak. Ehhez kívánok sok-sok olyan "mesterséges egybegyűlést", amelynek humánus tagjai képesek "a nagyvilágot átölelve / simogatni a hazát" s ezáltal gazdagítani az egyetemes kultúrát.
A Kőszegi Kaszinó 170 éve Adalékok a Kőszegi Kaszinó(k) történetéhez (1832-2003) Kőszeg, 2003, Kőszegi Várszínházért Alapítvány. Borítóterv: Trifusz Péter.
| Versus A VERSUS szerzői előszavából:
TISZTELT OLVASÓ!
Egy verseskötetet tart a kezében. Érdeklődéséből arra következtetek, hogy alapvetően mégsem a divatáramlatok, hanem belső szükségleteink határozzák meg tetteinket. Mondják, hogy „nem divat a vers” – még akkor sem, ha alkotója formailag, stilisztikailag a többség igényének megfelelően ír –, legfeljebb divatos. Ebben a könyvben nem ilyen versek vannak. Mindenhol megtalálhatók az írásjelek, a mondatok tagolása – egy kivétellel, aminek alapos oka van – a hagyományokat követi. A trágárságot elutasítom. A modernséget inkább egyfajta generatív, a mélyebb összefüggésekre való rátalálást ösztönző költészettel szeretném megteremteni úgy, hogy többnyire ragaszkodom a hagyományos formákhoz. Azt remélem, hogy fellelhető az aktualitás a gondolatok új, de talán örök érvényű kombinációiban. Mondhatjuk tehát, hogy nem divatos versek ezek, mégsem bánom. Csak teszem azt, ami a dolgom. Előfordulhat azonban, ha évek múltán a kedves olvasó újra kezébe veszi soraimat, aktuálisnak találja majd azokat. Hiszem, hogy a művészetnek meghatározó szerepe van társadalmunkban, s hiszem, hogy a költészet a 21. század műfaja lesz.
Kedves Olvasó! Feküdjön végig az ágyon, vagy üljön le kényelmes fotelébe, s tartson velem, fedjük fel együtt titkainkat! Ha túl fáradt, akkor csak „mártózzon meg” egy-egy vers ritmusában, de ha van kedve, építse fel gondolataim köré saját világának képeit! Közös kalandjainkhoz minden jót kívánok!
Tóthárpád Ferenc
Versus Versek és egy novella, Györgypál Katalin előszavával. Borítóterv: Trifusz Péter, Uránusz, Budapest, 2001.
| Pilletánc A Pilletánc 1997-ben jelent meg (2. kiad. 2006) a Bába és Társai Kiadó gondozásában Szegeden. A kötethez Devecsery László írt ajánlást:
Merre menj, ha Mezőalján keresed! E könyvben – ha jól figyelsz most –, megleled! Tavaszünnep pilletánccal, kedvességgel, bohósággal, harmatcseppes színvilággal, REÁD vár! Mennyi csoda! Mennyi játék! Mind TIÉD! Rókakaland? Nyakas kakas? Kiszámoló? Fogócska? Pergő, forgó, izgő, mozgó? Mind kezedben rejtezik! ... ám amíg TE nem olvasod, lapok között elbújik! Sok-sok álom, tündér-vágyak, a kötetből RÁD találnak... Pilletánc és ezer csoda..., mese után jó vacsora..., fürdés..., s ágyad TÉGED vár, álmodd tovább a csodát, a könyv mesélő verseit! Álomképeidet segítik Markovics Ágota pillekönnyű, pilleszépségű rajzai.
Pilletánc
Gyermekversek, llusztrálta Markovics Ágota, Bába és Társai, Szeged, 1997, 2006.
| TÉMA I.-III. A TÉMA (TÖRTÉNELMI ÉS MŰVÉSZETI ANTOLÓGIA) előkészítő munkái 1994 nyarán kezdődtek. Szándékunk szerint egy olvasmányos könyvet, könyveket kivántunk az érdeklődök kezébe adni, amelyben úgy mutatjuk be e szép várost, ahogyan arra nincs mód az utikönyvekben. Kőszegiek és nem kőszegiek vallanak a város múltjáról, művészetéről, sportjáról ízelítőt adva abból a szellemi gazdagságból ami ezt a közösséget egyedivé teszi. Igyekeztünk hiánypótló – új összefüggéseket bemutató – ismereteket összegyűjteni. 1996-ban a millecentenárium, 1998-ban az 1948/49-es forradalom és szabadságharc, 2000-ben pedig az ezredforduló, a magyar keresztény királyság elmúlt ezer éve adta munkánk aktualitását.
(A képen negyedikként a záró, "plusz" kötet is szerepel.)
Történelmi És Művészeti Antológia (Kőszegről) I-III. Írta és szerkesztette Tóthárpád Ferenc. A borítón Tornay Endre András bronzplakettje látható.
TÉMA I. Megjelent a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából. Kőszeg, 1996, Kőszegi Várszínházért Alapítvány.
TÉMA II. Megjelent az 1948-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Kőszeg, 1996 Kőszegi Várszínházért Alapítvány.
TÉMA III. Megjelent a magyar királyság ezer éves évfordulója alkalmából. Kőszeg, 2000, Kőszegi Várszínházért Alapítvány.
TÉMA IV. Válogatás a három kötet anyagából és új írások Kőszeg, 2007, Városkapu Kiadó, 204 p. | Szemben a halállal A csupán 24 verset tartalmazó, csak 500 példányban kiadott kis füzet, a De Colores Alapítvány gondozásában „jelent meg”. A Vas Népe 1994. decemberi híre így idéz a bevezetőből: „Tősgyökeres kőszeginek tartom magam, habár születésem helyéül Szombathely van bejegyezve. Ide kötnek a hegyek, a templomok, a szél, az eső, a harangszó. 1958. február 17-én láttam meg a napvilágot, hogy aztán szüleimtől – s persze tanáraimtól – magamba szívhassam a szép szeretetét.” „Életem meghatározó élményeként tartom számon azt a három napot, amit 1993 januárjában a kőszegi Bencés Székházban tölthettem. Akkor fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy a magam eszközeivel én is megpróbáljak hozzájárulni ahhoz a munkához, melyet az önzetlenség vezérel. És eljött a „negyedik nap” és a negyedik nap kényszere, az a késztetés, amelyet minden költő érez, s amellyel karonfogva küzd a világ jobbá tételéért, megpróbálva legyőzni a tehetetlenség elkeseredett érzését. Ennek a próbálkozásnak egyfajta eredményét tartja kezében az olvasó. Örülnék, ha nyitott szívvel fogadnák ezt a kis könyvet, és éreznék azt a törekvést, amellyel szeretnék egészen közel kerülni minden olvasómhoz!”
Szemben a halállal Versek, Kőszeg, 1994, De Colores Alapítvány. A rajzokat Kovács Zoltán készítette.
| Festett versek
A Festett versek című kötet 1991-ben jelent meg Kőszegen. A cím utal rá, hogy a könyvben található verseket nemcsak olvasni, a csemetéknek felolvasni lehet, hanem a versekhez készült rajzokat ki is lehet színezni, vagy akár kifesteni.
Egy vers a könyvből
Csiga Csaba
Csiga Csaba útnak indul, barátai várják: főszezonra kölcsönkérték összkomfortos házát.
Leballag a tengerpartra, rekkenő a hőség: úszóversenyt hirdet éppen a strandvezetőség.
Levetkőzik, startkőre áll. Páratlan a verseny. Nem ijed meg attól sem, hogy házatlan kell nyerjen.
Hangyalányok nagy örömmel költöznek a házba. Szabadtűzön bográcsgulyást Főznek vacsorára.
Csupán Csaba szomorkodik: csurom víz a teste. Oh, most, hogy fog átöltözni? Közeleg az este.
Festett versek Gyermekverses kifestőkönyv, Kőszeg, 1991. A kép, illusztráció a kiadványból. A rajzokat Kappel Gyula készítette.
| Szívtöredék
Egy vers a kötetből:
SIESS
Siess, Most még nem késő. Rímeim még szabadon Gurulnak a papíron, De érzem, Kezemet már fonja, Át és átszövi a vágy, talán tudod Kinek lesz az gondja. Siess, Most még nem késő, Vagy maradj, ha akarod, De vigyázz! Lesz-e vigasz Eljövendő tavaszon?
Rohannod kellene s szállni, Fergeteget kavarva Magad mögött, Nem figyelve másra, Kallódó rímek, Tűnő fények között.
Siess, Most még nem késő, Vagy maradj! (Hazudom magamnak.) Én is azt kívánom: Szaladj!
Versek, illusztrálta Német János, Borítóterv Németh Márta, Kőszeg, 1989. |
|
 
|