Megint egy újabb költemény.
Ha pesszimista is, talán
betölti azt a szennyes űrt,
amit e lét visel magán.

Milyen fanyar humor, de hát
az ihlet így ölel, szorít,
ha élni hív, ha ölni vágy…
akárhogy is, elandalít.

Megírni mégis érdemes,
nem érdekel, hogy ott veszik,
ahol a többi is pihen…
ma már csak ennyire telik.

Hogyan legyen, még nem tudom:
hitelre érdemes szavak?
Kaján a Sors: „jól elleszel
a béka alfele alatt”.

Lehetsz zseni, lehetsz vagány,
hegyes könyökkel tán elég…
A postás csenget, gyűlik ám
a tartozás,  a sok belég.

De semmi gond, szuper buli!
Ha cirkusz van, mindent megér…
s imádkozunk naponta így:
„Uram, legyen ma még kenyér!”