Ízelítő a könyvből:

UGYE, HALLOD SZAVAM?
 
Karácsony van! Kisjézusom,
ugye, hallod szavam?
Segíts nekem, hogy még jobban
ismerhessem magam!
 
Segíts, hogy a testvéremnek
jó testvére legyek,
szeretetem tőled kapjam,
és hogy szeressenek!
 
Segíts, hogy a szüleimnek
jó gyermeke legyek,
Megérthessem a világot
és az embereket!
 
Karácsony van, Kisjézusom!
Téged ünnepelünk.
Hit, a béke s a szeretet
legyen mindig velünk!

Télidő
Trixi Könyvek  (2010.)

Részlet a kötetben megjelent meséből:

Rigócsőr királykisasszony és a csúszkafa

Nagyon régen történt, de a faluban, ahol a nagyapám született, december táján még mindig gyakran beszélnek róla az emberek. Abban az időben lehetett, vagy inkább néhány évvel kicsit később, akkortájt, amikor Csipkerózsika felébredt hosszú álmából, az után, hogy Jancsi és Juliska elbánt az öreg boszorkával. Lehet, hogy éppen abban az évben, amikor Pöttöm Panna Virágországba érkezett, és megtalálta igazi párját. Legalábbis így mesélték az öregek.

Rigócsőr király abban az időben már boldogan élt a feleségével. Boldogságuk leginkább attól magasodott - mert így mondták -, hogy gyönyörű kislányuk született, aki már a hetedik életévét is betöltötte. A december a legkedvesebb hónapnak számított az udvarban, hiszen a kis királylány éppen karácsony másnapján látta meg a napvilágot. A szülei szeretetre és szerénységre nevelték. A kislány persze ismerte a történetet, ami az édesanyjáról és az édesapjáról szólt. Az anyukája, a királynő maga mesélt neki fiatalkori gőgösségéről. Jókat nevettek olyankor a szinte hihetetlen, mesébe illő történeten.

A tél ajándéka
TTK, Debrecen, 2010. Illusztráció: Bálint Mariann

Jó kis hely az óvoda
Trixi Könyvek  (Válogatta Brückner Judit, rajzolta Kállai Nagy Krisztina, 2010.)

Egy vers a sok közül:

KI LEHET?

Kék az ég, de miért? Tudod-e?
És az éj, az miért fekete?

Ki pakol oda fel
Holdat és csillagot?
Ki rejti, vagy ha kell,
rakja fel a Napot?
Ki lehet az, aki
fekszik és kel velem?
Ki lehet az, aki
nem pihen sohasem?

Süssünk, süssünk valamit...
Trixi Könyvek  (Rajzolta: Kyrú, 2010.)

Egy versrészlet:

Áll a bál, sül a fánk,
de finom lakoma.
Majszolja a bohóc,
ízleli katona.
...

Varázsló is eszi,
kóstol az indián.
Sül a fánk, sül a fánk,
lekvárból sincs hiány...

Farsang az óvodában
Trixi Könyvek sorozat  (Rajzolta: Kállai Nagy Krisztina, 2010.)

Részlet A hírhozó c. versből

Mikor Jézus megszületett,
tiszta volt az ég.
Aprócska kis csillagtüzek
égtek szerteszét.

Köztük egy, a legfényesebb,
mindig arra várt,
hogy a jóhírt megtudhassa
szerte a világ.

Útnak indult Télapó

Corvin Kiadó,Déva, 2009.

Részlet a Surran a krampusz c. versből

Surran a krampusz,
csörren a lánca.
Szán megy előtte,
szél megy utána.

Este, ha indul,
bár oka nincsen,
mint aki félős,
körbetekinget, ...

Csillog-villog karácsony

(TKK, Debrecen, 2009.)

Egy vers a könyvből

Anyucinak

Szedtem néked kis ibolyát,
szedtem gyöngyvirágot,
szivárvánnyal átkötöttem
ezt a nagyvilágot.

Masnijára napsugárral
aranyoztam nevedet,
gyöngybetűkkel hímeztem rá:
Éltessen a szeretet!

Óvodai ünnepek

(TKK,Debrecen, 2008.)

Részlet az Igaz mesék tanítottak c. versből

Meséltél betűkről,
számok világáról,
múló évszakoknak
ezer csodájáról.

Veled ismertem meg
toll s ceruza titkát,
veled írtam telke
szavakkal az irkát.

Mesélted a dalnak
vidám csobogását,
mesélted az élet
rügyről fakadását.

Évnyitótól évzáróig

(TKK, Debrecen, 2008.)

A címadó vers: Éjszaka

Kialszik a villany,
álommanók jönnek.
Óvatosan betakarnak,
vigyázzák a csöndet.

Ablakod üvegén
kis katica koppan,
ott, ahol a fenyők árnya
néha-néha moccan.

Gyönyörű az éjjel,
gyermekálmok szállnak.
Most a titkos kívánságok
mind valóra válnak.

Álommanók jönnek

(TKK, Debrecen, 2008.)

Részlet a TAVASZÜNNEP MEZŐALJÁN c. versből

Gyermekláncfű bóbitája
ezer felé röppen.
Szöcske úrfi víg kedvében
ide-oda szökken.

Ünnepelnek Mezőalján
az apró rovarok,
közel s távol nincs oly lakó,
aki elcsavarog.

Suszterbogár köszöntőt mond,
hallgatják a népek,
hangos tapssal éljeneznek
lelkes beszédének.

Négy évszak
(TKK, Debrecen,2003.)

Részlet a KARÁCSONY HÁBORÚ IDEJÉN c. versből

Apró lábacskái eláznak a tócsa vizében.
Még a golyók zaja rémít, s visszhangozza az este
minden képtelen álom szárnyra kapó panaszát. Jaj,
szörnyű, mély zene ez – holt testekből kiszakítva
zeng a szonáta –, mitől megborzad még a Halál is.
Ebben a nagy zajban, még inkább fáj a fülemnek
egy földrészen is átlebegő kisgyermeki óhaj:
– ... és ugye él még, él még biztos’ az én apukám is!

Karácsony fényében
(Bp., Uránusz, 2003.)

Egy Tóthárpád-vers a könyvből: A KEGYVESZTETT


Az őszi este csöndje leng szobádon.*
A szék hátán kikészített ruha.
Ma már megint az éjszakába indulsz,
S te sem tudod, mikor jössz majd haza.
De egyre észveszejtőbbek a csöndek:
A jóból is megárt… legyen elég!
„Rohansz megint, sosincs egy jó szavad sem”
– Súgja anyánk, s csak tördeli kezét.

A holnapod elárulja pupillád!
Sötétje éje poklot rejteget.
A fürdőszoba ajtaját bezárod,
A fecskendőknek nem találsz helyet.
És nem találsz sehol helyet magadnak.
Botorkálsz, mint egy megtévedt gyerek,
Repülni vágysz, de földhöz vág a kényszer,
Elejtenek a vágyott fellegek.

*Egy sor Mécs László Hétfő este kilenc óra… c. verséből.

Soproni füzetek

(2000-től évente. Szerkesztette: Sarkady Sándor, Sopron.)

Részlet az Elindulok hosszú úton c. versből

Hosszú úton szívünk lelkünk
végleg összeforr.
Érezzük, ha nem is mondjuk,
szívünk mit dobol.
Mostantól már egymásé vagyunk,
összeforrt a szívünk és karunk.

Idézetgyűjtemény

(TKK, Debrecen, 1999.)