|
|
|
Tóthárpád Ferenc /TáF/
(Szombathely, 1958. febr. 17.)
„Születésem után hamarosan, de csak némi protekcióval jutott édesapám a fűtőház mellett lévő lakáshoz, amit persze túlzás lakásnak nevezni, de mint az első otthonunknak, nagyon örültünk neki. Az épületben két mozdony fért el egymás mögött. Nagy vasablakok árasztották a fényt. Ehhez az épülethez volt hozzátapasztva a szobának és a konyhának használt két terem. Az udvarról egy kétszárnyas ajtón át léphettünk a konyhának kinevezett helyiségbe. Édesanyám könnyű szövetből függönyt varrt, azzal választotta ketté a teret. A függönyön túl rendeztük be a lavóros fürdőszobát és a kamrát. Nagydologra a kert végében megépített kis bódéba kellett kimenni. Onnan vezetett fel egy lépcső a helyiség fölötti vas víztartályhoz, amibõl a gőzösök kazánjait töltötték meg. Mennyezet nem volt, csak némi deszkázat takarta el a tetőt. Télen megfagyott a víz a vödörben. Az egerek ügyesen tornásztak a felakasztott szalonna madzagjain. A galambok közvetlenül a fejünk fölött turbékoltak.”
(Részlet „Az első tizenöt év”-ből - Versus, 2001. Bp. )
Szülei: Csüri Ilona (1938) és Tóth Ferenc (1931).
Nős(1980), felesége: Gréczy Marianna (1960).
Gyermekei: Adrienn (1983), Balázs (1986).
|
|
